képtelenség, hogy idáig eljutottál. kérdezd meg magadtól, hogy miért, és válaszolj nekem holnap. mindennek megvan a maga helye, Doktor, te szoktad mondani, és ez is egy tárhely, mint a csillaglábú széked, amiben ülni szoktam, amikor olyan komolyan nézel, ha valami nem tetszik neked, vagy ha nem tudsz reagálni. amikor forogni kezdek a székkel. azt nem szoktad szeretni, de úgy teszek, mintha nem venném észre, mint amikor úgy teszek, mintha valamivel nem értenék egyet, vagy nem érteném. minél jobban ismerjük egymást, annál nehezebb kimondani a dolgokat. lassan kereshetek mást helyetted, Doktor, mert legyöztelek, mert legyöztél, és ezt onnan tudom, hogy állod a tekintetem, pedig nem szoktátok, túl sok, túl telített, mind ezt mondjátok. ugyanúgy utálod, mint a többiek, de nem mondhatod meg, mert kötelességed, hogy kibírd, csak te szabod meg, hogy mikor.
lassan kereshetek más terapeutát helyetted, Doktor. mindennek megvan a maga helye, szoktad mondani, hát miért jöttél ide is utánam???
