a dulimanó természetrajza

Egész nagy gyakorlatom kezd lenni abban, hogyan kell lenyelni a nyelvem. A baj csak az, hogy sokszor fuldoklom.

Hamarosan, kissé megkésve jön a Philip Glass poszt, hamár a Ligetit ki kellett hagynom a Művészetek Palotájában. Szóval erről majd bővebben. Utána vidáman vacsoráztunk a KFC-ben, amiről viszont nem fogok többet mesélni, mert kit érdekel. Borzasztóan fel lehet idegesíteni azzal,…

Valamikor, egy meleg, kék harisnyás napon megkért, hogy szálljak ki a polcból, mert kell a hely a könyveknek. Ami azt illeti, elég kedvesen tette, mégcsak nem is győzködött, csak megfogta a kezem, mintha erre várnék, mintha erre várna. Kicsit megbillentem, de magam alá húztam kék…

  - Kórházszagod van – mondta, pajzsként használva a köztünk sorakozó, igen fejlett polcrendszert. Annak mélyéről hunyorgott elő tompán, és tompa volt a hangja is, kissé fátyolos, nehézkes, és csakúgy grimaszolt egyet, mert bizonyos időközönként…