Elszakadási kísérletek. De a diavetítőn a negatívon még két éves sem vagyok, én a kanapén, én a hintán, én a Duna-parton és anya ott van mindegyiken. És anya bennem is, az ő arca, az ő lábai, az ő gesztusai, a hangja. Nekem van a legszebb anyám. Akinél a "sosem alszik" nem egy költői kép, hiszen képtelen. És egyre csak pörgetem a diákat, elmúltam huszonkettő, én a kanapén, én az utcán, én a Duna-parton, csak én csak én. Nahát... ez hátulról úgy néz ki, mint anyám.
